2008. március 10. - A kínai uralom elleni sikertelen felkelés és a Dalai Láma száműzetésbe távozásának negyvenkilencedik évfordulóján több mint száz tibeti indult el Indiából Tibet felé, hogy tiltakozzon a kínai uralom ellen. Nepál főváros-ában, Kathmanduban ezer tibeti próbált a kínai nagykövetség elé vonulni, majd összecsaptak a rendőrökkel.

A Dalai Láma még a demonstráció előtt kijelentette, hogy véleménye szerint Kínában meg kell rendezni az olimpiát, mivel ez lehetőséget teremt arra, hogy a világ többi országa nyomást gyakoroljon Pekingre a szabad véleménnyilvánítás és az egyenlőség olimpiai eszméi érdekében. Hozzátette: "az elnyomás folytatódik. Az emberi jogokat számos alkalommal, elképzelhetetlenül súlyosan megsértik: [Kína] nem ismeri el a vallási szabadságot és politikai jellegűvé teszi a vallási kérdéseket." A demonstráció szervezői kijelentették, hogy több ezer száműzetésben élő tibetit képviselnek; a pontos útvonalról még nem döntöttek, így azt sem lehet tudni, hogy pontosan hol és mikor akarnak átlépni Tibetbe.

A kathmandui rendőrség jelentése szerint 80 tüntetőt tartóztattak le. A szem-tanúk szerint 1000-3000 tibeti - köztük sok szerzetes és szerzetesnő - gyűlt össze az egyik nagyobb tibeti buddhista szentély közelében. Amikor néhányan megpróbál-tak a kínai nagykövetség elé vonulni, a rendőrség elállta az utat. Az egyik tiltakozó szerint botokkal és könnygázzal támadtak rájuk; a demonstrálók köveket dobáltak.

A tibetiek többek között Athénban is szerveztek tiltakozó megmozduláso-kat.Az indiai rendőrség Dharamszalában 100 tibeti száműzöttet akadályozott meg abban, hogy folytassa a menetelést Kína felé.

2008. március 11. - Az Indiában tiltakozó tibetiek vezetői kijelentették, hogy az indiai rendőrség ellenében is tovább haladnak Kína felé. Egyikük szerint a tibeti menekülteknek joguk van visszatérniük hazájukba, Tibetbe. India ezidáig kiállt a tibetiek ügye mellett, de az utóbbi években - tartva attól, hogy feszültté válhat a viszonya Pekinggel - nem engedélyezte a nagyobb tüntetéseket. Az indiai rendőrség szerint a Tibetbe indított menettel a tibetiek felrúgják a Delhi és a száműzetésben működő tibeti kormány közötti megegyezést.

Időközben Kína hírt adott arról, hogy Lhászában szerzetesek tüntettek a kínai uralom ellen: a külügyi szóvivő szerint "Lhászában néhány szerzetes egy pár ember közreműködésével illegális dolgokat művelt és megpróbálta megzavarni a társadalmi stabilitást. A letartóztatott tibetiekkel a törvényeknek megfelelően bánnak."

2008. március 13. - Dharamszalától 31 km-re több mint száz tibetit (és néhány külföldit) tartóztattak le. A kínai külügyi szóvivő szerint Lhászában "stabilizálták" a helyzetet. Meg nem erősített jelentések szerint nem kevesebb, mint 600 szerzetes gyűlt össze, és a rendőrség könnygázzal oszlatta szét őket. Az emberjogi csoportok szerint 1989 óta ez volt a kínai uralom elleni legnagyobb demonstráció.

2008. március 14. - Egy külföldi szemtanú szerint az egyik lhászai kolostornál, Szeránál a rendőrök bántalmazták a szerzeteseket. Beszámolója szerint az épületből körülbelül 300 szerzetes ment ki az utcára. Ezután egyenruhás és civil ruhás rend-őrök megtámadták a szerzeteseket: rugdosták és ütötték őket. A szerzetesek rende-zett sorban vonultak, a rendőrök pedig oldalról támadták őket. Ekkor a tibeti világi emberek kimenekültek a templomból. A rendőrök sorban leültették a földre a szer-zeteseket, miközben felfegyverzett katonák érkeztek. A kolostort ekkor körbezárta a rendőrség.

2008. március 14. - Több helyen tűz ütött ki Lhászában. Egy szemtanú szerint több nagy csoport autókat és üzleteket gyújtott fel, illetve elpusztított több, a kínai ura-lomra utaló tárgyat. A pekingi amerikai nagykövetség szerint amerikai állampolgár-ok fegyverropogásról számoltak be. A Dalai Láma kijelentette, hogy a tiltakozások sorozata "a tibeti nép mélységes fájdalmának jele." Arra kérte a kínai vezetőket, hogy hagyjanak fel az erőszakkal és kezdjenek párbeszédet a tibetiekkel, a tibetieket pedig arra kérte, hogy ne nyúljanak erőszakos eszközökhöz.

2008. március 14. - A kínai hivatalos források hírt adtak arról, hogy Lhászában több üzletet felgyújtottak és folytatódnak a zavargások. Megbízható információt szinte lehetetlen szerezni, mert a média igen kemény ellenőrzés alatt áll. Az em-berjogi csoportok szerint már nem csak Lhászában, hanem a környező vidékeken és szomszédos tartományokban is tüntetések folynak. Meg nem erősített hírek szerint szerzeteseket tartanak fogva; az amerikai székhelyű International Campaign for Tibet elnevezésű szervezet szerint Lhászában a három nagy lezárt kolostort (Drepungot, Gandent, Szerát) katonák veszik körül. A kínai szóvivő szerint "a helyi kormányzat erőfeszítéseinek és a templomok demokratikus igazgatásának köszön-hetően Lhászában stabilizálódott a helyzet."

2008. március 14. - Indiában több mint száz tibetit vettek 14 napra őrizetbe; nem írták alá a nyilatkozatot, miszerint a következő hat hónapban nem vesznek részt további demonstrációkon. A Human Rights Watch emberjogi szervezet felszólította Kínát, Indiát és Nepált, hogy engedje szabadon az utóbbi napokban őrizetbe vett személyeket, hiszen "a békés demonstrációt nemzetközi és nemzeti törvények védik, és mint ilyet, engedélyezni kell, nem pedig erőszakkal megakadályozni."

2008. március 17. - A demonstrációkon részt vevő tibetieknek a kínai rendőrség tegnap éjfélig adott határidőt, hogy feladják magukat. Szemtanúk szerint igen erős a rendőri jelenlét. Attól tartanak, hogy az utóbbi napokban több tucat ember halt meg. Mindkét fél túlzott erőszak alkalmazásával vádolja a másikat. Nepálban és Indiában továbbra is tüntetések folynak.

Qiangba Puncog, a tibeti régió kormányzója szerint tizenhárom ártatlan civilt ölt meg a tömeg Lhászában. A zavargásokért a Dalai Lámát teszi felelőssé. A száműzetésben működő tibeti kormány szerint legalább 80 tüntető vesztette életét a kínai intézkedések során. Tenzin Takhla tibeti kormányszóvivő szerint a biztonsági erők ellenőrzésük alá vonták a várost, házkutatások folynak, és több volt politikai foglyot ismét őrizetbe vettek.

Az emberjogi csoportok értesülései szerint a szecsuáni Aba városában hét ember halt meg, amikor a biztonsági erők tüzet nyitottak a tibeti tüntetőkre. A ganszui Machuban egy tüntető szerint egy nagyobb csoport vasárnap kormány-épületeket gyújtott föl. Többen kínai zászlókat égettek, és tibeti zászlókat állítottak a helyükre. Több helyen voltak kisebb tüntetések.

A Dalai Láma a kínai intézkedések kivizsgálását kéri; a nyugati politikusok mértéktartásra szólítottak fel. Kínának afrikai politikája miatt már korábban is szembesülnie kellett az olimpia bojkottjának eshetőségével. Jacques Rogge, a Nem-zetközi Olimpiai Bizottság elnöke hangot adott annak, hogy "nagyon aggódik" a tibeti helyzet miatt. Az Európai Unió sportminiszterei nem támogatják a bojkottot.

2008. március 18. - Wen Jiabao kínai kormányfő azzal vádolta a Dalai Lámát, hogy "rengeteg bizonyíték van arra, hogy az incidenseket a dalai klikk szervezte, tervezte meg és robbantotta ki." Szerinte a Dalai Láma kijelentései "a kulturális népirtásról" és " békés dialógusról""egytől-egyig hazugságok."

A Dalai Láma kijelentette, hogy nincs szerepe az eseményekben, és hozzátet-te, hogy amennyiben a helyzet rosszabbodik, lemond a kormányban betöltött szere-péről. "Az erőszak az emberi természet ellen való dolog. Nem szabad ellenszenvet táplálnunk a kínaiak ellen. Egymás mellett kell élnünk" - mondta.

A kínai külügyi szóvivő, Qin Gang szerint a Dalai Lámát a bíróság elé kell állítani. A Dalai Láma úgy nyilatkozott, hogy szívesen fogadja az ügyet kivizsgáló személyeket. Megerősítette továbbá, hogy Tibet számára Kínán belül megvalósuló autonómiát akar, nem pedig teljes függetlenséget, hiszen az "lehetetlen".

Szemtanúk szerint Tibet és Nyugat-Kína hátárán számos katonai jármű látha-tó, amint Tibet felé halad. Meg nem erősített hírek szerint egyes városokat lezártak a katonák, és 600 szerzetest szállítottak katonai repülőgépen Lhászából Chengduba, Szecsuán fővárosába.

2008. március 19. - A kínai média szerint több mint száz ember adta fel magát Lhászában abban a reményben, hogy szelídebb bánásmódban részesülnek. Gordon Brown, az Egyesült Királyság miniszterelnöke elmondta, hogy beszélt Wen Jiabaóval, aki kész párbeszédet kezdeni a Dalai Lámával, amennyiben az nem köve-tel függetlenséget és lemond az erőszakról. Brown úgy nyilatkozott, hogy májusban Londonban fogadja majd a Dalai Lámát - ezt a lépést bizonyára ellenzi majd a kínai vezetés. A Dalai Láma szerdán arra kérte az Indiában élő tibeti aktivistákat, hogy ne folytassák menetelésüket Tibet felé.

Qinghaiban is zavargásokról adtak hírt. Egy tibeti emberjogi szervezet szerint Kardzéban, Szecsuán tartományban három embert öltek meg a biztonsági erők. Pontos értesüléseket lehetetlen szerezni: külföldi újságírókat nem engednek be Lhászába és az információáramlást súlyosan korlátozzák.

A kínai illetékesek kijelentették, hogy az olimpiai láng az események ellenére áthalad majd Tibeten és júniusban érkezik meg Lhászába.

2008. március 20. - A Human Rights Watch azzal vádolja a nepáli kormányt, hogy túlzott mértékű erőszakot használ a száműzetésben élő tibetiekkel szemben, valamint arra szólította fel a kormányt, hogy hagyjon fel az erőszak alkalmazásával és a tö-meges letartóztatásokkal. A nepáli kormány szerint nincs más megoldás. A belügyi szóvivő kijelentette, hogy a rendőröket utasították arra, hogy tartsák szem előtt az emberi jogokat. Rámutatott viszont, hogy Nepál az "egységes Kína" elvét vallja, és így nem engedhetik meg a tüntetéseket. "Megvannak a magunk korlátai" - mondta.

2008. március 21.

2008. március 21. - A kínai hatóságok múlt héten Lhászában az interneten közzé tettek egy 21 nevet tartalmazó listát, amely tartalmazza azt is, hogy az adott szemé-lyek vélhetőleg milyen szerepet játszottak a Kína-ellenes tüntetéseken. Azoknak, akik segítenek elfogni őket, jutalmat és anonimitást ígérnek. A People's Daily napi-lap szerint súlyosan meg kell büntetni a felelősöket.

A kínai hatóságok szerint 18 civil és rendőr vesztette életét és több százan sérültek meg; a tibeti kormány adatai szerint legalább 99-en haltak meg a megtor-lás során. Szemtanúk szerint továbbra is katonai járművek százai érkeznek Tibetbe. A kínai hatóságok elismerték, hogy múlt vasárnap Abában a biztonsági erők a tömegbe lőttek és megsebesítettek négy embert; a tibetiek szerint nyolc sebesült volt.

Jóllehet Pekinget már több ország felszólította arra, hogy kezdjen párbe-szédet a Dalai Lámával, eddig nem történtek ilyen lépések. Pénteken Nancy Pelosi, az USA Képviselőházának elnöke független vizsgálatot kért Kína azon kijelenté-séivel kapcsolatban, miszerint a Dalai Láma a felelős a Tibetben kialakult helyze-tért. Ugyanakkor arra kérte a többi országot, hogy ítéljék el a kínai uralmat Tibet-ben.

2008. március 24. - Hétfőn Tibet mellett tüntető személyek rövid időre megzavar-ták az olimpiai láng meggyújtásának szertartását Olümpiában. A kínai küldött be-széde alatt Reporters Without Borders nevű médiajogi szervezet tagjai áttörték a rendőri kordont. A szecsuáni hatóságok szerint az Abában tüntetők körül 381-en feladták magukat.

2008. március 25. - A kínai külügyi szóvivő szerint szerdán beengednek néhány külföldi újságírót Tibetbe, hogy beszélhessenek "a bűntények áldozataival." A kínai média szerint újabb erőszakos események történtek Szecsuánban; egy kínai rendőr meghalt és többen megsérültek. A jelentés szerint a rendőrség "arra kényszerült, hogy figyelmezető lövéseket adjon le, és úgy oszlassa szét a törvénnyel szembesze-gülő gengsztereket." Dharamszalában összesen 140 halálos áldozatról tudnak.