A zenkertész, japán-kertész tanfolyamokat lassan már egy évtizede, 2001-ben indítottuk először a Tan Kapuja Buddhista Egyház támogatásával, és az előadások mostanra már szervesen illeszkednek a Tan Kapuja Buddhista Főiskola rendes nappali oktatási anyagába. Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy szükséges lenne némileg átdolgozott tartalmi felépítéssel, valamint az Országos Közjegyzékben elfogadtatott formában is elindítani a „zenkertész-szakmunkás” képzést. A kurzusokon az eddigi években a főiskola diákjainak százai mellett olyan külsős kertészek, egyetemi hallgatók és hobbista magánemberek is részt vehettek, akik jelentkezésükkor vállalták, hogy egyéni aktivításukkal nagyban segítik a többiek munkáját is. Mindannyiunk nevében mondhatom, hogy nem lehetünk eléggé hálásak azért, hogy ebben az első évtizedben az elméleti előadásokat és gyakorlati foglalkozásokat iskolánk tanáraival vállvetve, hazánk legkiválóbb botanikusai és az adott japánkertészeti témákban leginkább járatos magyar szakemberek tartották önzetlen odaadással, ezzel is segítve a magyarországi japán- és zenkertészet kialakulását és fejlődésének kezdeti lépéseit. Közös munkánk során foglalkoztunk a földrajzi sajátosságokkal, növénytársulásokkal, talajtannal, a kertépítésben felhasználható növényekkel és a kertépítés szabályaival. A japán kert elemeivel és stílusaival, ősi sintó gyökereivel. A gyakorlati foglalkozásokon néhány magyarországi „japános-kertet” és keleti növényekben is gazdag botanikus kertet mutattunk be. Műhelymunkák keretében a zen-kertészet egyes elemeinek gyűjtése, elkészítése és gondozása is (így alakfa alakítása, kövek elhelyezése, növények teleltetése) feladat volt, és persze segédkezhettünk hazánk néhány nemzetközi bonszai és szuiszeki kiállításán is.

Az elméleti előadások célja a kezdetektől az volt, hogy a szokásosnál mélyebben világítsák meg a japán kertek építése kapcsán felmerülő elméleti és gyakorlati kérdéseket, valamint a kertgondozás tudatunkra gyakorolt hatásait. Így voltak előadások, melyek a japán kertek és a buddhista kolostorok kertjeinek szellemi hátterével foglalkoztak, ezért különös figyelmet fordítottunk a zen buddhizmusra, hiszen a kertművészetet igazi alkalmazott zen művészetnek számíthatjuk. Szóltunk a japán kerttel kapcsolatos többi zen művészetről, így a teaszertartásról, az ikebanáról, a szumi-e tusfestészetről, valamint a zen meditáció gyakorlatairól is. Mindezek során egyre inkább bizonyossá vált számunkra, hogy a kert építése és gondozása, karbantartása során nem csak az a fontos, hogy milyen tevékenységet végzünk, hanem még inkább az is, hogy ezt milyen szellemiséggel, milyen tudatállapotban tesszük. Célunkká vált, egy olyan, hiánypótló kertépítő és azt gondozó szakemberek kinevelése, amely a keleti hagyományokban való jártassága mellett megfelelő buddhista szemlélettel ápolja és használja a kertet. Az ilyen kertészek jelenléte egy meditációs kert körüli munkálatok során már követendő példaképként szolgálhat más gyakorlók számára is. Ez pedig, azon túl, hogy üdítő színŹfoltja lenne a hazai kertészeti életnek, egyben célszerű foglalatosság lehet számukra ahhoz, hogy a Tan Kapuján kilépve, már a világi körülmények között a társadalomba integrált szakmai szerepvállalással folytathassák azt a szellemi műhelymunkát, amelyet itt, a FőisŹkolánk falai közt kezdtek el.

Tehát, ha sikerül előteremtenünk a tankönyvek megírásához és kiadásához, valamint a tankert felépítéséhez szükséges anyagi erőforrásokat, és megfelelő számú érdeklődő is jelentkezik tanfolyamunkra, talán már az idén nekifoghatunk az OKJ s képzés szervezési és bejegyeztetési munkálatainak. A zenkertész munkacsoport örömmel fogadja ehhez a munkához minden érdeklődő jelentkezését, valamint mindennemű segítséget és támogatást.

A tavaszi félév folyamán a zen buddhizmussal kapcsolatos előadásokat Dobosy Antal zen tanító tartja. Katona Ervin, a Nemzeti Bonszai Gyűjtemény kurátora és gondozója a fák és fás szárú növények ápolását, gondozását és japán stílusú alakítá­sát mutatja meg. A japán kertekben használható növényeket, a művészi japán kerteket, valamint a kert gondozásával kapcsolatos teendőket pedig Czéher György ismerteti.

További információkkal Czéher György a tanfolyam szervezője és titkára tud szolgálni (70-418-3259; e-mail: madar@zen.hu).