A cím után ítélve bárki arra gondolhatna, hogy a buddhizmus modernizáló törek-véseiről, a mai világba való beilleszkedéséről kívánunk szólni, de sietünk kijelenteni: szándékunk nem ez.

Igaz ugyan, hogy a buddhizmus fő ágazatai (hínajána, mahájána és vadzsrajána) önmagukon belül is sok irányzatra, iskolára oszthatóak, és az is igaz, hogy ezek követői különböző utakon igyekeznek végső fölismerésre jutni - ám a cél eléréséhez semmiféle "modernségre" nincs és nem is lehet szükség, mivel a buddhizmus már keletkezése idején modern volt, az napjainkban, és az lesz a jövőben is.

A buddhizmust szokás a "modern ember vallásának", sőt a "jövő vallásának" is nevezni, és - amint megvilágítani igyekszünk - nem alaptalanul.

Korunk materializmusa is magáévá teszi ama ősi tételt, amelyet különben a görög filozófia is vallott, és amelyet a buddhizmus kezdettől fogva hirdetett, hogy a világ nem teremtett, de a szüntelen keletkezés állapotában létezik. Más szóval: a létet (minden megnyilvánulást) csak változásaiban, mint folyamatot lehet fölfogni.

Ez a szüntelen változás a buddhizmus első alaptétele, ebben gyökerezik a reinkarnáció tana, ebből következik az én-nélküliség - a második alapelv - ama fölismerés, hogy semmi állandó, vagy változatlan nincs a megnyilvánulások mögött.

Le kell tehát mondani a "halhatatlan-én" illúziójáról. Ami fönnmarad, az a lét-elemek összessége, amely a karma (ok és okozat törvénye) által meghatározva mindaddig megnyilvánul (újraszületik), amíg a végső fölismerésre nem jut, azaz az Egyetlen Valósággal (Ádi Buddha = Ős-ok) való azonosság (Nirvána) tudatára nem ébred.

A lét tehát állandó változása következtében "szenvedés" - ez a buddhizmus harmadik alapelve, és egyben a "Négy Nemes Igazság" első lépcsőfoka. A második igazság: a szenvedés oka a létszomj; a harmadik: a szenvedés megszüntetése, a lét (és nemlét) utáni vágy megsemmisítése; a negyedik: a szenvedés megszüntetéséhez vezető út a "Nemes Nyolcrétű Ösvény", a buddhizmus erkölcstana.

A rövid áttekintés egyben választ is ad kérdésünkre: miért modern vallás a buddhizmus?

Modern, mert alapelvei összhangban vannak a legújabb tudományos kutatások eredményeivel. Így a Buddha már 2500 évvel ezelőtt olyan univerzumról beszélt, amely számtalan világrendszerből áll. Tisztában volt ama ténnyel, hogy ezek a világrendszerek állandóan keletkeznek és elmúlnak. A naív elképzelést, hogy naprendszerünk a világmindenség központja, a Nyugat anthropocentrikus gondolkodású embere vallotta, illetve a monotheisztikus vallások plántálták híveik tudatába.

Modern, mert alkalmas arra, hogy a kételkedő, a tekintélyen, dogmákon alapuló, hitében megingott mai embert önmaga felé fordítsa, és a végső fölismerés irányába terelje.

Modern, mert korunk zaklatott világában nyugalmat ad, a civilizáció útvesztőiből a tiszta és "valóságos állapot" elérése felé irányít.

Modern, mert korunk emberének tudományos ismereteivel - a materialista világnézettel - nem áll ellentétben, bár végkövetkeztetéseiben eltér minden más filozófiai felfogástól.

A buddhizmus követőit a szenvedésteljes, szüntelenül változó lát-szat-valóságból a tudás ösvényén - tehát nem a hit révén - kívánja elvezetni a végső fölismerés (buddhaság) állapotába.