Mennyire szubjektív a tudás, objektív a tudomány? Karl Popper negyven éve járta körül neves művében (Test és elme) a fenti kérdések közül is alapvetően az elsőt. "Érdekes megfigyelni, hogy a legtöbb filozófus, bár nem mindegyik, csak a szubjektív értelemben vett tudást (...) tárgyalja. (...) És ha egyáltalán tárgyalják az objektív tudást, legtöbbjük abból a feltételezésből indul ki, hogy az objektív tudás teljesen megmagyarázható a szubjektív tudás fogalmával." A tudomány céljának ugyanakkor a világra vonatkozó objektív tudás növelését szokták tekinteni. De lehet-e minden személyes vonatkozást, érzelmet, rokonszenvet vagy ellenérzést, személyt, képzeletet mellőzni a megismerésben? És valóban a tudásnak csak ez a két pólusa van, vagy esetleg van átmenet objektív és szubjektív tudás között? Vagy Polányi Mihálynak van igaza, aki szerint az emberi tudás és tudomány se nem objektív, se nem szubjektív, hanem személyes, amely "túl van az objektív és a szubjektív szembeállításán"?

Ezeket a kérdéseket teszik fel e kötet tanulmányainak szerzői (ahogy azok a filozófia, a megismerés-tudomány, az ismeretelmélet, a pszichológia, a tudás-szoŹciológia, az etológia területén megjelennek), akik valamennyien résztvevői, előadói voltak a Magyar Kognitív Tudományi Alapítvány és A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Kelet-Nyugat Kutatóintézete által 2008. október 28-30. között megrendezett XVI. MAKOG Konferenciának.

ugrás a webbolt oldalára...