A Tan Kapuja Buddhista Egyház Hittan és Erkölcstan oktatásának alapelvei és gyakorlata

Általános célok

A buddhista pedagógia sok ponton illeszthető a nyugati pedagógia célkitűzéseihez és számos területen gazdagíthatja is azt, kiegészítheti az oktatási-nevelési folyamat eredményeit azzal, amit fontosnak tart a buddhizmus. Ilyen az, hogy a gyerekek helyesen felmérjék azt az összefüggésrendszert, amelyben élnek, s a bennük rejlő lehetőségek, velük született tehetségek egészét képességekké fejlesszék.

Ennek érdekében szükséges az, hogy kialakítsunk egy olyan nevelési, erkölcsoktatási elméletet és gyakorlatot, amely lehetővé teszi, hogy a gyermekekben élőek maradjanak bizonyos velük született képességek, illetve megkapják a támaszt a bennük rejlő lehetőségek kibontakoztatásához.

A buddhizmus szellemében fontosnak tartjuk, hogy a nyitottság, a megismerésvágy, a kíváncsiság, a tudni akarás, a fejlett kifejezésbeli gazdagság, mely nemcsak szóbeli, sőt leginkább nem az, az eredeti látásmód, a könnyedség, a játékosság és a közvetlenség értékeit is fenn tudjuk tartani, meg tudjuk erősíteni a gyerekekben. Emellett fejlesztésre szorulónak tartjuk a következőket: a felelősségtudat, az önrendelkezés, az önuralom, a fegyelmezettség, az összpontosító képesség, az együttérzés, a készen kapott tudás visszaadása helyett képességek kibontakoztatása, az életközeli tanulással elnyert tudás ötletgazdag és megoldásközpontú alkalmazása, az erkölcsös és önfejlesztő magatartás- és tevékenységformák.

Ezzel a buddhista pedagógia szerves része tud lenni a nyugati pedagógiának. Nem a keleti oktatási-nevelési módszereket kívánjuk adaptálni, hanem a keletiből és a nyugatiból a legjobb elemeket ötvözni egy olyan folyamatban, amely igyekszik megtalálni a középutat és egyensúlyt a nyugati és a keleti világ, kultúra eszményei és értékei között. Nem az a cél, hogy a mai világban a nyugati életstílustól eltávolodott emberek képződjenek, hanem olyanok, akik többletképességgel és az összefüggésekbe mélyebben hatoló látásmóddal felvértezve képesek helytállni környezetükben, fáradhatatlanul, kitartóan, eltökélten és hatékonyan munkálkodva önmaguk s a világ jobbításán.
Ezt a holisztikus összefüggésekre építő megközelítést tehát három elvben ragadhatjuk meg. Egyfelől szeretnénk nagyobb figyelmet fordítani a keleti kultúrák megismertetésére, hiszen ez a mai, gyorsan változó világunkban meghatározó igény lehet. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy szervesen illeszkedjenek az ismeretek az iskolában tanított egyéb tantárgyak világába is. A buddhista szemléletet továbbá nem csak a nyugati kultúrához kívánjuk igazítani, hanem azon belül a magyar néphagyományhoz is, valamint kapcsolatot igyekszünk találni a hazai – keresztény és egyéb - vallások világához, szimbólumaihoz, tanításaihoz is, mivel a buddhizmus mindig odafigyelt a helyi kultúrákra és épített azokra.
Ennek érdekében zajlanak az egyházunk és közösségei szervezésében olyan erkölcstan oktatások, gyerekfoglalkozások és táborok, ahol a résztvevők megismerkedhetnek a buddhista szellemiséggel, tanításokkal, erkölcsi alapállással.

 

Iskolai erkölcstan oktatások és gyerekfoglalkozások

Az egyház rendszeresen tartott foglalkozásain a következő programok tartoztak az erkölcstan oktatási tevékenységbe:

  • a Buddha életének megismerése

  • beszélgetés a buddhizmus erkölcsi szabályairól és egyéb, a gyerekek életében vonatkozással bíró buddhista tanításokról
  • a meditáció alapjainak (érzékelésfigyelést, testfigyelést, testtudatosságot, összpontosítóképességet, feszültségoldást és önismeretet eredményező módszerek) bemutatása és gyakorlása
  • jógafoglalkozás
  • beszélgetés szemléltető ábrákról (a buddhista szimbolika nagy jelképeiről)
  • szertartások, jelképes és értékes tartalommal teli időpontok, időtartamok, alkalmak, amelyekkel megszentelünk egyes történéseket, amelyek szimbólumai (képi, tárgyi, hangban vagy tevékenységben megjelenők, avagy ezek együttesei) szintén segítik a buddhista szellemiség megjelenítését
  • kézműves foglalkozások (festés, rajzolás, gyurmázás, gyapjúkép készítés, fonás, szövés, ablakmatrica készítés, gyöngyfűzés, fafaragás, hangszerkészítés, maszkkészítés, origami hajtogatás, szoborkészítés, kőfestés, virágkötés, gyógynövények füzetbe ragasztása, dekupázsolás, koszorúfonás), amelyek ugyancsak a figyelem fenntartását, az összpontosítást és a tudatos testhasználatot, valamint a képzelet mellett az alkotó- és formáló készséget fejlesztik
  • bot- és egyéb, a küzdősportokban megjelenő gyakorlatok, amelyek az önuralomról és a másokra való érzékeny figyelemről egyaránt szólnak
  • mesemondás és hallgatás, amelynek során a tanítások üzenetei észrevétlenül hatnak a gyermek bontakozó tudatára, megnyugvást eredményeznek, „rendet tesznek” a gyermekek lelkében
  • drámajáték, mesék eljátszása bábokkal vagy színpadra állítva, amely a buddhista történetek szereplőivel és tanulságaival való azonosulást teszik lehetővé
  • az évkör ünnepeinek követése (hazai ünnepeknél buddhista kapcsolódás megkeresése, buddhista ünnepek elhelyezése a hazai ünnepkörben)
  • ismert és keleti játékok (labdadobálás, vakvezetés, elrejtett tárgyak keresése, tárgyak kitapintása, illatok felismerése, mondatok körbeadása, „kibogozódás”, s még sok más) – ezek fejlesztik kapcsolatteremtést, a bizalmat, az érzékelést, a lazítást és összpontosítást, a kölcsönös együttműködést, az ön- és csoportismeretet, s amelyek az igazságos és szabálytartó magatartások betartatásával az erkölcsi fegyelmezettséget is életre hívják, segítik, némelyik pedig fokozott éberségpróbaként is működik

Mindezeknek a foglalkozásoknak, gyakorlatoknak az is fontos eleme, hogy a gyermekek tudatát az újdonságokkal, az őket érdeklő élményekkel lefoglalva lehetővé válik a leszakadásuk a technológia sok téren egyébként hasznos vívmányai kapcsán egyre gyakrabban megjelenő számítógép- és okostelefon-függőségről.

Kellő számú érdeklődő, jelentkező esetén hivatalosan is megszervezett foglalkozások keretében az ország bármely iskolájában vállaljuk erkölcstan oktatását célzó foglalkozások megtartását.

06-30-991-2766
Csörgő Zoltán
csorgo.zoltan@tkbf.hu