(Kiṁsukopama sutta)

Egy szerzetes felkeresett egy másikat és megkérdezte:
    – Barátom, egy szerzetes látása mi módon jól megtisztított?
    – Barátom, amikor egy szerzetes a valóságnak megfelelően megérti az érintkezés hat alapjának keletkezését és megszűnését, ily módon látása jól megtisztított.
    Akkor az első szerzetes, elégedetlenül a másik válaszával, felkeresett egy másik szerzetest és megkérdezte:
    – Barátom, egy szerzetes látása mi módon jól megtisztított?
    – Barátom, amikor egy szerzetes a valóságnak megfelelően megérti a ragaszkodással terhes öt halmaz keletkezését és megszűnését, ily módon látása jól megtisztított.
    Akkor az első szerzetes, elégedetlenül a másik válaszával, felkeresett egy másik szerzetest és megkérdezte:
    – Barátom, egy szerzetes látása mi módon jól megtisztított?
    – Barátom, amikor egy szerzetes a valóságnak megfelelően megérti a négy nagy elem keletkezését és megszűnését, ily módon látása jól megtisztított.
    Akkor az első szerzetes, elégedetlenül a másik válaszával, felkeresett egy másik szerzetest és megkérdezte:
    – Barátom, egy szerzetes látása mi módon jól megtisztított?
    – Barátom, amikor egy szerzetes a valóságnak megfelelően megérti: mindaz, ami keletkezik, el is múlik, ily módon látása jól megtisztított.
    Akkor az első szerzetes, elégedetlenül a másik válaszával, felkereste a Magasztost, beszámolt mindarról, ami történt és megkérdezte:
    – Tiszteletreméltó urunk, egy szerzetes látása mi módon jól megtisztított?
    – Szerzetes, tegyük föl, hogy volna egy ember, aki még sosem látott kimszuka-fát. Felkeresne egy embert, aki már látott kimszuka-fát és megkérdezné: uram, milyen a kimszuka-fa? A másik így válaszolna: jóember, a kimszuka-fa feketés, mint egy elszenesedett tönk. – Ez alkalommal a kimszuka-fa éppen olyan lenne, amilyennek az az ember látta.
    Akkor az az ember, elégedetlenül a másik válaszával, felkeresne egy másik embert, aki már látott kimszuka-fát és megkérdezné: uram, milyen a kimszuka-fa? – A másik így válaszolna: jóember, a kimszuka-fa vöröses, mint egy húsdarab. – Ez alkalommal a kimszuka-fa éppen olyan lenne, amilyennek az az ember látta.
    Akkor az az ember, elégedetlenül a másik válaszával, felkeresne egy másik embert, aki már látott kimszuka-fát és megkérdezné: uram, milyen a kimszuka-fa? – A másik így válaszolna: jóember, a kimszuka-fa kérge csíkokban lecsüng, és rengeteg hüvely terem rajta, mint az akácia-fán. – Ez alkalommal a kimszuka-fa éppen olyan lenne, amilyennek az az ember látta.
    Akkor az az ember, elégedetlenül a másik válaszával, felkeresne egy másik embert, aki már látott kimszuka-fát és megkérdezné: uram, milyen a kimszuka-fa? – A másik így válaszolna: jóember, a kimszuka-fának rengeteg levele van, és e levélzet hatalmas árnyékot ad, épp mint a banyan-fa. – Ez alkalommal a kimszuka-fa éppen olyan lenne, amilyennek az az ember látta.
    Éppen így, szerzetes, azok a kiváló emberek úgy válaszoltak, ahogyan a hajlamaik késztették őket, éppen olyan módon, ahogyan a látásuk hajdan megfelelően megtisztult.
    Tegyük föl, szerzetes, hogy egy királynak van egy határvárosa, erős bástyákkal, falakkal, boltozatokkal, és van hat kapuja. Az őrt álló kapuőr bölcs, hozzáértő és értelmes, aki távoltartja az idegeneket és beengedi az ismerősöket. Két gyors hírvivő érkezik keletről és kérdi a kapuőrt: jóember, hol a város ura? Ő pedig így válaszolna: a központi téren ül.
    Akkor a két gyors hírvivő egy valóságról szóló üzenetet kézbesítene a város urának, és távozna ugyanazon az úton, amelyen érkezett. Hasonlóképpen jönnének hírvivők nyugatról, északról, délről, kézbesítenék üzenetüket, és ugyanazon az úton távoznának, amerről érkeztek.
    Szerzetes, azért hoztam ezt a hasonlatot, hogy kifejezzek egy jelentést. A jelentés pedig ezúttal a következő: város, ez egy megnevezés e négy elemből álló testre, amely anyától és apától származik, főtt rizs és kása építi föl, alávetett a mulandóságnak, megviselődésnek, elkopásnak, szétesésnek és szétszóródásnak. A város ura egy megnevezés a tudomásra. A központi tér egy megnevezés a négy nagy elemre: a föld-, víz-, tűz- és szél-elemre. A valóságról szóló üzenet egy megnevezés a nibbānára. Az út, amelyen érkeztek egy megnevezés a nemes nyolcas útra, nevezetesen a helyes szemléletre, helyes elhatározásra, helyes cselekedetre, helyes beszédre, helyes életvitelre, helyes igyekezetre, helyes éberségre, helyes összeszedettségre.

(fordította: Farkas Pál)