(Upakkilesa sutta)

 

Így hallottam. Egyszer a Magasztos Kószambí közelében élt, Ghószita ligetében.
    Ekkoriban a kószambí-beli szerzeteseken erőt vett a veszekedés és civakodás, mélyen elmerültek a vitákban, szavak tőreivel döfködve egymást.
    Ekkor egy szerzetes fölkereste a Magasztost, és miután kifejezte előtte tiszteletét, féloldalt állva ezt mondta:
    – Tiszteletreméltó urunk, a kószambí-beli szerzeteseken erőt vett a veszekedés és civakodás, mélyen elmerültek a vitákban, szavak tőreivel döfködve egymást. Tiszteletreméltó urunk, jó lenne, ha a Magasztos együttérzésből ellátogatna azokhoz a szerzetesekhez. – A Magasztos hallgatással adta beleegyezését.
    Azután a Magasztos ellátogatott azokhoz a szerzetesekhez, és ezt mondta nekik:
    – Elég legyen, szerzetesek, ne legyen több veszekedés, civakodás, perlekedés és vita! – Amikor ez elhangzott, egy szerzetes ezt mondta a Magasztosnak:
    – Várjon, tiszteletreméltó urunk! A Magasztos, a Tan ura, legyen nyugodt, és szentelje magát itt és most kellemes időtöltésnek, hiszen mi vagyunk felelősek ezért a veszekedésért, civakodásért, perlekedésért és vitáért. – A Magasztos másodszor is azt mondta:
    – Elég legyen, szerzetesek, ne legyen több veszekedés, civakodás, perlekedés és vita! – Amikor ez elhangzott, egy szerzetes ezt mondta a Magasztosnak:
    – Várjon, tiszteletreméltó urunk! A Magasztos, a Tan ura, legyen nyugodt, és szentelje magát itt és most kellemes időtöltésnek, hiszen mi vagyunk felelősek ezért a veszekedésért, civakodásért, perlekedésért és vitáért. – A Magasztos harmadszor is azt mondta:
    – Elég legyen, szerzetesek, ne legyen több veszekedés, civakodás, perlekedés és vita! – Amikor ez elhangzott, egy szerzetes ezt mondta a Magasztosnak:
    – Várjon, tiszteletreméltó urunk! A Magasztos, a Tan ura, legyen nyugodt, és szentelje magát itt és most kellemes időtöltésnek, hiszen mi vagyunk felelősek ezért a veszekedésért, civakodásért, perlekedésért és vitáért.
    Akkor reggelre kelve a Magasztos felöltötte ruháját, vette csészéjét és köpenyét, és Kószambíba indult alamizsnáért. Miután körbejárt Kószambíban alamizsnáért, és visszatért alamizsnakörútjáról, az étkezést befejezve rendberakta nyugvóhelyét, vette csészéjét és köpenyét, és még álltában ezeket a verseket mondta:

Amikor sok hang egyszerre kiált,
egyik sem képzeli magát bolondnak,
és bár a Szangha meghasad,
senki sem gondolja magát hibásnak.

Feledték a meggondolt beszédet,
csak a szavaktól elragadva szólnak,
féktelen szájjal kedvük szerint ordibálnak –
egyikük sem tudja, mi vezérli tetteit.

Megsértett engem, megütött engem,
legyőzött engem, kirabolt engem –
azokban, akik ilyen gondolatokat dédelgetnek,
sosem csillapszik a gyűlölet.

Mivel e Földön a gyűlöletet
sosem csillapítja további gyűlölet.
Csak a gyűlölet hiánya csillapítja,
ez a szilárd és kortalan törvény.

Vannak, akik nem ismerik föl,
hogy itt mérsékelnünk kéne magunkat,
de a bölcsek, akik fölismerik ezt,
azonnal véget vetnek minden ellenségeskedésnek.

Akik csontokat törnek és gyilkolnak,
marhákat, lovakat, vagyont rabolnak,
akik az egész birodalmat fosztogatják,
még ezek is együtt tudnak működni.
Hát ti vajon miért nem vagytok képesek erre?

Ha az ember képes szert tenni egy érdemes barátra,
egy erényes és kitartó társra,
akkor átlábal a fenyegető veszélyeken,
elégedetten és éberen halad vele együtt.

De ha az ember nem képes szert tenni egy érdemes barátra,
nincs erényes és kitartó társa,
akkor mint a király, aki elhagyja leigázott országát,
egyedül kóborol a rengetegben, mint egy elefántbika.

Jobb egyedül kóborolni,
bolondokkal nincs barátság,
járj egyedül és ne tégy rosszat,
nyugodtan, mint elefántbika a rengetegben.

Akkor, miután még álltóhelyében elmondta ezeket a verseket, a Magasztos Bálakalónakára falujába ment. Ekkoriban a tiszteletreméltó Bhagu Bálakalónakára falu közelében élt. Amikor a tiszteletreméltó Bhagu távolról meglátta a közeledő Magasztost, előkészített egy ülőhelyet, és vizet tett oda a lábmosáshoz. A Magasztos leült az odakészített ülőhelyre, és megmosta a lábát. A tiszteletreméltó Bhagu kifejezte tiszteletét a Magasztos előtt, leült féloldalt, és a Magasztos így szólította meg őt:
    – Remélem, jól vagy, szerzetes, remélem, kényelemben élsz, remélem, gond nélkül jutsz alamizsnához.
    – Jól vagyok, Magasztos, kényelemben élek, gond nélkül jutok alamizsnához.
    Akkor a Magasztos egy tanbeszéddel útbaigazította, ösztönözte, buzdította és felvidította a tiszteletreméltó Bhagut, azután fölkelt ülőhelyéről, és a keleti bambuszligetbe távozott.
    Ekkoriban a tiszteletreméltó Anuruddha, a tiszteletreméltó Nandija és a tiszteletreméltó Kimbila a keleti bambuszligetben élt. A park-őr távolról látta a Magasztost közeledni, és azt mondta neki:
    – Remete, ne lépj e ligetbe! Három előkelő ifjú keresi itt a boldogulását, ne zavard őket! – A tiszteletreméltó Anuruddha hallotta, hogy a park-őr beszél a Magasztoshoz, és azt mondta neki:
    – Park-őr barátom, ne tartsd távol a Magasztost, ő a tanítónk, a Magasztos, ő érkezett! – Akkor a tiszteletreméltó Anuruddha a tiszteletreméltó Nandijához és a tiszteletreméltó Kimbilához ment, és így szólt:
    – Jöjjetek elő, tiszteletreméltó urak, jöjjetek elő! Tanítónk, a Magasztos jött el.
    Akkor mindhárman mentek, hogy találkozzanak a Magasztossal. Egyikük elvette a csészéjét és köpenyét, a másik előkészített egy ülőhelyet, a harmadik vizet hozott a lábmosáshoz.
    Akkor ez a három tiszteletreméltó kifejezte tiszteletét a Magasztos előtt, leült féloldalt, és a Magasztos így szólt hozzájuk:
    – Remélem, jól vagytok, Anuruddha, remélem, megvagytok, remélem, gond nélkül juttok alamizsnához.
    – Jól vagyunk, Magasztos, megvagyunk, gond nélkül jutunk alamizsnához.
    – Remélem, Anuruddha, egyetértésben éltek, kölcsönös megbecsülésben, vita nélkül, úgy elegyedve, mint a tej és a víz, és baráti szemmel néztek egymásra.
    – Csakugyan, tiszteletreméltó urunk, egyetértésben élünk, kölcsönös megbecsülésben, vita nélkül, úgy elegyedve, mint a tej és a víz, és baráti szemmel nézünk egymásra.
    – Anuruddha, mégis miképpen éltek?
    – Tiszteletreméltó urunk, ami azt illeti, így gondolkodom: nyereség nekem, nagy nyereség nekem, hogy ilyen társakkal élem a szent életet. Úgy nyíltan, mint négyszemközt, a barátságosság testi cselekedeteit tanúsítom irányukban, úgy nyíltan, mint négyszemközt, a barátságosság szóbeli cselekedeteit tanúsítom irányukban, úgy nyíltan, mint négyszemközt, a barátságosság elmebeli cselekedeteit tanúsítom irányukban. Fontolóra veszem: miért ne tenném félre, amit tenni szeretnék, hogy azt tegyem, amit ezek a tiszteletreméltók szeretnének tenni? És akkor félreteszem, amit tenni szeretnék, és azt teszem, amit ezek a tiszteletreméltók szeretnének tenni. A testünk különböző, tiszteletreméltó urunk, de a tudatunk bizony egy.
    Az igen tiszteletreméltó Nandija (ezt mondta):
    – Nyereség nekem, nagy nyereség nekem, hogy ilyen társakkal élem a szent életet. Úgy nyíltan, mint négyszemközt, a barátságosság testi cselekedeteit tanúsítom irányukban, úgy nyíltan, mint négyszemközt, a barátságosság szóbeli cselekedeteit tanúsítom irányukban, úgy nyíltan, mint négyszemközt, a barátságosság elmebeli cselekedeteit tanúsítom irányukban. Fontolóra veszem: miért ne tenném félre, amit tenni szeretnék, hogy azt tegyem, amit ezek a tiszteletreméltók szeretnének tenni? És akkor félreteszem, amit tenni szeretnék, és azt teszem, amit ezek a tiszteletreméltók szeretnének tenni. A testünk különböző, tiszteletreméltó urunk, de a tudatunk bizony egy.
    Az igen tiszteletreméltó Kimbila ezt mondta a Magasztosnak:
    – Tiszteletreméltó urunk, ami azt illeti, én is így gondolkodom: nyereség nekem, nagy nyereség nekem, hogy ilyen társakkal élem a szent életet. Úgy nyíltan, mint négyszemközt, a barátságosság testi cselekedeteit tanúsítom irányukban, úgy nyíltan, mint négyszemközt, a barátságosság szóbeli cselekedeteit tanúsítom irányukban, úgy nyíltan, mint négyszemközt, a barátságosság elmebeli cselekedeteit tanúsítom irányukban. Fontolóra veszem: miért ne tenném félre, amit tenni szeretnék, hogy azt tegyem, amit ezek a tiszteletreméltók szeretnének tenni? És akkor félreteszem, amit tenni szeretnék, és azt teszem, amit ezek a tiszteletreméltók szeretnének tenni. A testünk különböző, tiszteletreméltó urunk, de a tudatunk bizony egy.
    – (Anuruddha:) Tiszteletreméltó urunk, hát ily módon élünk egyetértésben, kölcsönös megbecsülésben, vita nélkül, úgy elegyedve, mint a tej és a víz, és nézünk baráti szemmel egymásra.
    – Jól van, jól van, Anuruddha, remélem, hogy valamennyien szorgosan, lelkesen és eltökélten éltek.
    – Csakugyan, tiszteletreméltó urunk, szorgosan, lelkesen és eltökélten élünk.
    – Anuruddha, mégis miképpen éltek szorgosan, lelkesen és eltökélten?
    – Tiszteletreméltó urunk, ami azt illeti, amelyikünk először ér haza a faluból az alamizsnával, előkészíti az ülőhelyeket, vizet hoz iváshoz és mosakodáshoz, és a maradéknak való edényt a helyére teszi. Amelyikünk utoljára ér haza a faluból, ha kívánja, akármennyit eszik a maradékból, vagy eldobja ott, ahol nincs növényzet, vagy a vízbe dobja ott, ahol nincs élet. Helyére teszi az ülőhelyeket, az ivóvizet és a mosdóvizet. Helyére teszi a maradéknak való edényt, miután elmosta, és fölsöpri az ebédlőt. Aki észreveszi, hogy az ivóvíz, mosdóvíz, vagy a latrina öblítésére szolgáló víz tárolására szolgáló edényekben fogytán a víz, vagy üresek, gondoskodik a feltöltésükről. Ha azok túl nehezek neki, akkor egy kézjellel hívja valamelyikünket, és kezünket összefűzve elvisszük, de emiatt nem kezdünk beszélni. De minden ötödik napon összeülünk, és egész éjjel a Tanításról beszélünk. Hát így élünk szorgosan, lelkesen és eltökélten.
    – Jól van, jól van, Anuruddha, de mialatt így éltek szorgosan, lelkesen és eltökélten, elértetek-e bármely emberfeletti állapotot, bármely kiválóságot a tudás és látás terén, ami a nemes emberekhez méltó, és kellemes benne időzni?
    – Tiszteletreméltó urunk, amint itt élünk, szorgosan, lelkesen és eltökélten, észlelünk úgy fényt, mint formák látását. Nemsokkal ezután a fény és a formák látása eltűnik, de mindeddig nem értettük meg ezt a jelet.
    – Megérthetitek ezt a jelet, Anuruddha. Megvilágosodásom előtt, amikor még csak meg nem világosodott bódhiszatta voltam, én is észleletem úgy fényt, mint formák látását. Nemsokkal azután a fény és a formák látása eltűnt. Azt gondoltam: mi az oka és feltétele annak, hogy a fény és a formák látása eltűnt? Akkor így gondoltam: kétely ébredt bennem, és a kétely miatt összeszedettségem meggyöngült, amikor összeszedettségem meggyöngült, a fény és a formák látása eltűnt. Úgy fogok cselekedni, hogy kétely nem fog többé fölkelni bennem.
    Anuruddha, amint szorgosan, lelkesen és eltökélten éltem, észleletem úgy fényt, mint formák látását. Nemsokkal azután a fény és a formák látása eltűnt. Azt gondoltam: mi az oka és feltétele annak, hogy a fény és a formák látása eltűnt? Akkor így gondoltam: figyelmetlenség ébredt bennem, és a figyelmetlenség miatt összeszedettségem meggyöngült, amikor összeszedettségem meggyöngült, a fény és a formák látása eltűnt. Úgy fogok cselekedni, hogy sem kétely, sem figyelmetlenség nem fog többé fölkelni bennem.
    Anuruddha, amint szorgosan, lelkesen és eltökélten éltem, észleletem úgy fényt, mint formák látását. Nemsokkal azután a fény és a formák látása eltűnt. Azt gondoltam: mi az oka és feltétele annak, hogy a fény és a formák látása eltűnt? Akkor így gondoltam: tompaság és tunyaság ébredt bennem, és a tompaság és tunyaság miatt összeszedettségem meggyöngült, amikor összeszedettségem meggyöngült, a fény és a formák látása eltűnt. Úgy fogok cselekedni, hogy sem kétely, sem figyelmetlenség, sem tompaság és tunyaság nem fog többé fölkelni bennem.
    Anuruddha, amint szorgosan, lelkesen és eltökélten éltem, észleletem úgy fényt, mint formák látását. Nemsokkal azután a fény és a formák látása eltűnt. Azt gondoltam: mi az oka és feltétele annak, hogy a fény és a formák látása eltűnt? Akkor így gondoltam: bénultság ébredt bennem, és a bénultság miatt összeszedettségem meggyöngült, amikor összeszedettségem meggyöngült, a fény és a formák látása eltűnt. Képzeljük el, hogy egy ember útnak indul, és gyilkosok szökkennek elő minden oldalról, és ennek következtében bénultság ébred benne. Éppen így bénultság ébredt bennem, és a bénultság miatt összeszedettségem meggyöngült, amikor összeszedettségem meggyöngült, a fény és a formák látása eltűnt. (Akkor így gondoltam:) úgy fogok cselekedni, hogy sem kétely, sem figyelmetlenség, sem tompaság és tunyaság, sem bénultság nem fog többé fölkelni bennem.
    Anuruddha, amint szorgosan, lelkesen és eltökélten éltem, észleletem úgy fényt, mint formák látását. Nemsokkal azután a fény és a formák látása eltűnt. Azt gondoltam: mi az oka és feltétele annak, hogy a fény és a formák látása eltűnt? Akkor így gondoltam: ujjongás ébredt bennem, és az ujjongás miatt összeszedettségem meggyöngült, amikor összeszedettségem meggyöngült, a fény és a formák látása eltűnt. Képzeljük el, hogy egy ember, aki egy elrejtett kincshez keresi a bejáratot, egyszercsak öt bejáratot talál az elrejtett kincshez, és ennek következtében ujjongás ébred benne. Éppen így ujjongás ébredt bennem, és az ujjongás miatt összeszedettségem meggyöngült, amikor összeszedettségem meggyöngült, a fény és a formák látása eltűnt. (Akkor így gondoltam:) úgy fogok cselekedni, hogy sem kétely, sem figyelmetlenség, sem tompaság és tunyaság, sem bénultság, sem ujjongás nem fog többé fölkelni bennem.
    Anuruddha, amint szorgosan, lelkesen és eltökélten éltem, észleletem úgy fényt, mint formák látását. Nemsokkal azután a fény és a formák látása eltűnt. Azt gondoltam: mi az oka és feltétele annak, hogy a fény és a formák látása eltűnt? Akkor így gondoltam: tehetetlenség ébredt bennem, és a tehetetlenség miatt összeszedettségem meggyöngült, amikor összeszedettségem meggyöngült, a fény és a formák látása eltűnt. Úgy fogok cselekedni, hogy sem kétely, sem figyelmetlenség, sem tompaság és tunyaság, sem bénultság, sem ujjongás, sem tehetetlenség nem fog többé fölkelni bennem.
    Anuruddha, amint szorgosan, lelkesen és eltökélten éltem, észleletem úgy fényt, mint formák látását. Nemsokkal azután a fény és a formák látása eltűnt. Azt gondoltam: mi az oka és feltétele annak, hogy a fény és a formák látása eltűnt? Akkor így gondoltam: energiatöbblet ébredt bennem, és az energiatöbblet miatt összeszedettségem meggyöngült, amikor összeszedettségem meggyöngült, a fény és a formák látása eltűnt. Képzeljük el, hogy egy ember mindkét kézzel szorosan megragadna egy fürjet – az elpusztulna azonnal ott helyben. Éppen így energiatöbblet ébredt bennem, és az energiatöbblet miatt összeszedettségem meggyöngült, amikor összeszedettségem meggyöngült, a fény és a formák látása eltűnt. (Akkor így gondoltam:) úgy fogok cselekedni, hogy sem kétely, sem figyelmetlenség, sem tompaság és tunyaság, sem bénultság, sem ujjongás, sem tehetetlenség, sem energiatöbblet nem fog többé fölkelni bennem.
    Anuruddha, amint szorgosan, lelkesen és eltökélten éltem, észleletem úgy fényt, mint formák látását. Nemsokkal azután a fény és a formák látása eltűnt. Azt gondoltam: mi az oka és feltétele annak, hogy a fény és a formák látása eltűnt? Akkor így gondoltam: energiahiány ébredt bennem, és az energiahiány miatt összeszedettségem meggyöngült, amikor összeszedettségem meggyöngült, a fény és a formák látása eltűnt. Képzeljük el, hogy egy ember lazán ragadna meg egy fürjet – az kiröpülne a kezei közül. Éppen így energiahiány ébredt bennem, és az energiahiány miatt összeszedettségem meggyöngült, amikor összeszedettségem meggyöngült, a fény és a formák látása eltűnt. (Akkor így gondoltam:) úgy fogok cselekedni, hogy sem kétely, sem figyelmetlenség, sem tompaság és tunyaság, sem bénultság, sem ujjongás, sem tehetetlenség, sem energiatöbblet, sem energiahiány nem fog többé fölkelni bennem.
    Anuruddha, amint szorgosan, lelkesen és eltökélten éltem, észleletem úgy fényt, mint formák látását. Nemsokkal azután a fény és a formák látása eltűnt. Azt gondoltam: mi az oka és feltétele annak, hogy a fény és a formák látása eltűnt? Akkor így gondoltam: sóvárgás ébredt bennem, és a sóvárgás miatt összeszedettségem meggyöngült, amikor összeszedettségem meggyöngült, a fény és a formák látása eltűnt. Úgy fogok cselekedni, hogy sem kétely, sem figyelmetlenség, sem tompaság és tunyaság, sem bénultság, sem ujjongás, sem tehetetlenség, sem energiatöbblet, sem energiahiány, sem sóvárgás nem fog többé fölkelni bennem.
    Anuruddha, amint szorgosan, lelkesen és eltökélten éltem, észleletem úgy fényt, mint formák látását. Nemsokkal azután a fény és a formák látása eltűnt. Azt gondoltam: mi az oka és feltétele annak, hogy a fény és a formák látása eltűnt? Akkor így gondoltam: a sokféleség észlelése ébredt bennem, és a sokféleség észlelése miatt összeszedettségem meggyöngült, amikor összeszedettségem meggyöngült, a fény és a formák látása eltűnt. Úgy fogok cselekedni, hogy sem kétely, sem figyelmetlenség, sem tompaság és tunyaság, sem bénultság, sem ujjongás, sem tehetetlenség, sem energiatöbblet, sem energiahiány, sem sóvárgás, sem a sokféleség észlelése nem fog többé fölkelni bennem.
    Anuruddha, amint szorgosan, lelkesen és eltökélten éltem, észleletem úgy fényt, mint formák látását. Nemsokkal azután a fény és a formák látása eltűnt. Azt gondoltam: mi az oka és feltétele annak, hogy a fény és a formák látása eltűnt? Akkor így gondoltam: a formák fölötti túlzott meditáció ébredt bennem, és a formák fölötti túlzott meditáció miatt összeszedettségem meggyöngült, amikor összeszedettségem meggyöngült, a fény és a formák látása eltűnt. Úgy fogok cselekedni, hogy sem kétely, sem figyelmetlenség, sem tompaság és tunyaság, sem bénultság, sem ujjongás, sem tehetetlenség, sem energiatöbblet, sem energiahiány, sem sóvárgás, sem a sokféleség észlelése, sem a formák fölötti túlzott meditáció nem fog többé fölkelni bennem.
    Anuruddha, amikor megértettem, hogy a kétely a tudat tökéletlensége, fölhagytam a kétellyel, a tudat tökéletlenségével. Amikor megértettem, hogy a figyelmetlenség a tudat tökéletlensége, fölhagytam a figyelmetlenséggel, a tudat tökéletlenségével. Amikor megértettem, hogy a tompaság és tunyaság a tudat tökéletlensége, fölhagytam a tompasággal és tunyasággal, a tudat tökéletlenségével. Amikor megértettem, hogy a bénultság a tudat tökéletlensége, fölhagytam a bénultsággal, a tudat tökéletlenségével. Amikor megértettem, hogy az ujjongás a tudat tökéletlensége, fölhagytam az ujjongással, a tudat tökéletlenségével. Amikor megértettem, hogy a tehetetlenség a tudat tökéletlensége, fölhagytam a tehetetlenséggel, a tudat tökéletlenségével. Amikor megértettem, hogy az energiatöbblet a tudat tökéletlensége, fölhagytam az energiatöbblettel, a tudat tökéletlenségével. Amikor megértettem, hogy az energiahiány a tudat tökéletlensége, fölhagytam az energiahiánnyal, a tudat tökéletlenségével. Amikor megértettem, hogy a sóvárgás a tudat tökéletlensége, fölhagytam a sóvárgással, a tudat tökéletlenségével. Amikor megértettem, hogy a sokféleség észlelése a tudat tökéletlensége, fölhagytam a sokféleség észlelésével, a tudat tökéletlenségével. Amikor megértettem, hogy a formák fölötti túlzott meditáció a tudat tökéletlensége, fölhagytam a formák fölötti túlzott meditációval, a tudat tökéletlenségével.
    Anuruddha, amint szorgosan, lelkesen és eltökélten éltem, észleletem fényt, de nem láttam formákat, láttam formákat, de nem észleltem fényt, még egy egész éjszakáig, vagy egy egész napig, vagy egy egész napig és éjszakáig sem. Azt gondoltam: mi az oka és feltétele ennek? Akkor így gondoltam: amikor nem szentelek figyelmet a formák jelének, de figyelmet szentelek a fény jelének, akkor fényt észlelek, de nem látok formákat. Amikor nem szentelek figyelmet a fény jelének, de figyelmet szentelek a formák jelének, akkor formákat látok, de nem észlelek fényt, még egy egész éjszakáig, vagy egy egész napig, vagy egy egész napig és éjszakáig sem.
    Anuruddha, amint szorgosan, lelkesen és eltökélten éltem, észleltem behatárolt fényt, és láttam behatárolt formákat, észleltem mérhetetlen fényt, és láttam mérhetetlen formákat, még egy egész éjszakáig, vagy egy egész napig, vagy egy egész napig és éjszakáig is. Azt gondoltam: mi az oka és feltétele ennek? Akkor így gondoltam: amikor az összeszedettség behatárolt, a látásom is behatárolt, és behatárolt látással behatárolt fényt és behatárolt formákat észlelek. De amikor az összeszedettség mérhetetlen, a látásom is mérhetetlen, és mérhetetlen látással mérhetetlen fényt és mérhetetlen formákat észlelek, még egy egész éjszakáig, vagy egy egész napig, vagy egy egész napig és éjszakáig is.
    Anuruddha, amikor megértettem, hogy a kétely a tudat egy tökéletlensége, fölhagytam a kétellyel, a tudat tökéletlenségével. Amikor megértettem, hogy a figyelmetlenség a tudat egy tökéletlensége, fölhagytam a figyelmetlenséggel, a tudat tökéletlenségével. Amikor megértettem, hogy a tompaság és tunyaság a tudat egy tökéletlensége, fölhagytam a tompasággal és tunyasággal, a tudat tökéletlenségével. Amikor megértettem, hogy a bénultság a tudat egy tökéletlensége, fölhagytam a bénultsággal, a tudat tökéletlenségével. Amikor megértettem, hogy az ujjongás a tudat egy tökéletlensége, fölhagytam az ujjongással, a tudat tökéletlenségével. Amikor megértettem, hogy a tehetetlenség a tudat egy tökéletlensége, fölhagytam a tehetetlenséggel, a tudat tökéletlenségével. Amikor megértettem, hogy az energiatöbblet a tudat egy tökéletlensége, fölhagytam az energiatöbblettel, a tudat tökéletlenségével. Amikor megértettem, hogy az energiahiány a tudat egy tökéletlensége, fölhagytam az energiahiánnyal, a tudat tökéletlenségével. Amikor megértettem, hogy a sóvárgás a tudat egy tökéletlensége, fölhagytam a sóvárgással, a tudat tökéletlenségével. Amikor megértettem, hogy a sokféleség észlelése a tudat egy tökéletlensége, fölhagytam a sokféleség észlelésével, a tudat tökéletlenségével. Amikor megértettem, hogy a formák fölötti túlzott meditáció a tudat egy tökéletlensége, fölhagytam a formák fölötti túlzott meditációval, a tudat tökéletlenségével. Akkor azt gondoltam: Fölhagytam a tudat ezen tökéletlenségeivel, hadd fejlesszek hát ki összeszedettséget háromféle módon.
    Anuruddha, azután pedig összeszedettséget fejlesztettem gondolkodással és elmélkedéssel, összeszedettséget fejlesztettem gondolkodás nélkül, csak elmélkedéssel, összeszedettséget fejlesztettem gondolkodás és elmélkedés nélkül, összeszedettséget fejlesztettem örömmel, összeszedettséget fejlesztettem öröm nélkül, összeszedettséget fejlesztettem gyönyörűséggel, összeszedettséget fejlesztettem egykedvűséggel.
    Anuruddha, amikor pedig összeszedettséget fejlesztettem gondolkodással és elmélkedéssel, összeszedettséget fejlesztettem gondolkodás nélkül, csak elmélkedéssel, összeszedettséget fejlesztettem gondolkodás és elmélkedés nélkül, összeszedettséget fejlesztettem örömmel, összeszedettséget fejlesztettem öröm nélkül, összeszedettséget fejlesztettem gyönyörűséggel, összeszedettséget fejlesztettem egykedvűséggel, felébredt bennem a tudás és látás: megingathatatlan tudatom megszabadulása, ez az utolsó születésem, nincs többé újraszületés.
    Ezt mondta a Magasztos. A tiszteletreméltó Anuruddha elégedetten és örömmel hallgatta a Magasztos szavait. 

 

(fordította: Farkas Pál)

 

Cimke: 
fordítás, farkas pál