Május 9-én kettős könyvbemutatót tart A Tan Kapuja az Írók Boltjában.

Az eseményen Porosz Tibor két könyve kerül bemutatásra: a nemrégiben újra, nagyobb példányszámban is megjelent A buddhizmus lexikona - A  Buddha tanítása és a théraváda irányzat szakszavai, valamint a Szubjektív tudomány – Objektív tudás címmel a filozófus buddhizmusról szóló tanulmányait tartalmazó kötetek.

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola egykori főigazgatójával, jelenlegi tanárával Porosz Tiborral a szintén volt rektor, jelenleg is tanító Farkas Pál beszélget a két könyvről, buddhizmusról, buddhista pszichológiáról, buddhista tanításról május 9-én 17 órától, Budapest belvárosában, az Oktogon közelében találhaó Írók Boltjában.

Mindenkit szeretettel várunk!

A két könyvről röviden:

Porosz Tibor: A buddhizmus lexikona – A  Buddha tanítása és a théraváda irányzat szakszavai

Ez a lexikon arra vállalkozik, hogy magyar nyelven először átfogó bevezetést nyújtson abba a fogalmi rendszerbe, amely a Buddha tanítóbeszédeit magában foglaló „páli kánonban” és a hozzá fűzött kommentárokban található. Mindez nem helyettesítheti a meditáció során tapasztalható saját élményeket, csupán megkönnyítheti azok értelmezését.
 
A könyvet haszonnal forgathatja a Buddha tanításait követő éppúgy, mint a tudományos szemléletet képviselő vallástörténész, filozófiatörténész, pszichológus, indológus, vagy az általános műveltségét bővíteni kívánó érdeklődő.
 
A lexikon eredeti forrásokból gyűjtött 1300 címszava betekintést enged a legalapvetőbb kanonikus és posztkanonikus szövegekbe, a meditáció végzésére vonatkozó hagyományos útmutatásokba, a gyakorlási módok, az erkölcsi magatartások különböző formáiba, az alapvető üdvtani fogalmakba, a kozmológiai rendszer leírásaiba, a pszichológiai, a filozófiai, a hermeneutikai, a nyelvfilozófiai, valamint az ismeretelméleti és logikai szakszavak világába, illetve a megszerezhető tudások és bölcsességek típusaiba.
 
A buddhizmussal még csak most ismerkedő számára a lexikon használatánál kiindulópont lehet, ha elsőként három címszót keres meg, a Buddhát (Buddha), a Tant (dhamma) és a Gyülekezetet (saṅgha). Az e címszavaknál található keresztutalások nyomdokán azután tetszőleges irányba tovább lehet haladni a fogalmak megismerésében. Hasonlóképpen kiindulópontnak lehet venni a Tan három főbb elemét, az erkölcsöt (sīla), a meditációt (samādhi) és a bölcsességet (paññā) is. Az egyes témakörök alapján tájékozódó olvasót segítheti a lexikon szövege előtt közölt „Témamutató”, a „Magyar-páli mutató”, valamint a „Függelékben” megadott különböző táblázatok sora, és az „Irodalomjegyzék”. A lexikonban kalandozás további útjait azután már az olvasó saját érdeklődési iránya szabhatja meg.

(Kiadó: A Tan Kapuja)


Porosz Tibor: Szubjektív tudomány – Objektív tudás

A filozófus szerző főként a nyugati és a buddhista filozófiatörténet, társadalomszemlélet, pszichológia és gyógyítás kérdéseivel foglalkozik. Kiemelt kutatási témája a meditáció pszichológiája, miközben egyúttal harminchárom éve maga is az éberség (szatipatthána) és a belátás (vipasszaná) meditációk gyakorlója.

Az ezekhez a területekhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati tárgyakat 1996 óta tanítja A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán, ahol 2001 és 2005 között az intézmény főigazgatói teendőit is ellátta.

A jelentősebb publikációi sorában a fordítások (Rövid szövegek a Buddha beszédeiből, A Felsőbb Tan foglalata, Lótusz szútra) mellett megtalálhatók a témáiról Magyarországon elsőként átfogó képet nyújtó önálló monográfiák (A buddhista filozófia kialakulása, A buddhizmus lexikona) is.

A szerző a jelen gyűjteményes kötettel ahhoz a tudományos közéletben zajló paradigmaváltáshoz csatlakozik, amely a személyességet, illetve a szubjektív élményeket és tapasztalatokat nem csupán a kutatás egyik lehetséges tárgyaként kezeli, hanem egyúttal a vizsgálatok megkerülhetetlen gyakorlati-módszertani alapjának is tekinti. A köteten végigvonuló egyik alapgondolat arra épül, hogy a mindennapi életben előforduló nem-verbális élményfeldolgozás, gondolkodás és kommunikáció mintázatai az egyes meditációs gyakorlatokban történő tudatos felhasználással a valóság feltárásának eszköztárába illeszthetők. A gyűjteményben megjelent tanulmányok szerint szólhat a tudomány a buddhizmusról úgy, hogy azt nem a buddhizmuson kívüli szemlélet nézőpontjából teszi, és a buddhizmus is vizsgálhatja a valóságot úgy, hogy az a tudománnyal összhangban van.

Mindezen gondolatok megismerésekor az olvasó találkozhat a buddhizmus különféle irányzatainak elméleti és gyakorlati törekvéseivel, így végül is betekintést nyerhet a nyelvfilozófiai kérdésektől a pszichológiai témákon át a gyakorlati társadalomszemléletig terjedő felfogásokba.

(Kiadó: Gondolat Kiadó és A Tan Kapuja)