2017.11.16 18.00 - 19.00

Ingyenes
+36-30-244-2441
info.mokushozen@gmail.com

Myoken mester a Mokusho Zen Ház szervezésében Zeisler mesterről és a zazenről tart előadást a Tan Kapuján.

Az igazi zen 50 évvel ezelőtt érkezett Európába, mikor Deshimaru mester Japánból Franciaországba érkezett. Első tanítványa Mokusho Zeisler István volt, aki Deshimaru halála után örököse lett és egyben tartotta a Sanghát. Zeisler mester vissza akart térni szülőhazájába, Magyarországra, hogy dojót alapítson és elhozza a zazen gyakorlást. 1990-ben, 44 éves korában, bekövetkezett hirtelen halála azonban megakadályozta ebben. Küldetését így első tanítványára Yvon Myoken Bec-re hagyta, aki otthagyta otthonát, hogy beteljesítse Zeisler álmát. Megalapította a Mokusho Zen Házat, templomokat hozott létre Magyarországon, Romániában és immár több mint 25 éve tanítja a zazent Kelet-Európában. Az előadás erről a történetről szól, a Dharma személyek közötti átadásáról, mester-tanítványi kapcsolatról és a hiteles zazen gyakorlásról.

Mokusho mester

Sákjamuni Buddha nyolcvannegyedik utóda Dógen mester zen átadási vonalában, a második európai és egyben az első magyar pátriárka.

Zeisler István 1946-ban született Budapesten. Hároméves volt, mikor szüleivel Franciaországba ment. Párizsban élt, ahol később jogi tanulmányokat folytatott. 1967-ben ismerkedett meg Deshimaru mesterrel, aki nem sokkal azelőtt érkezett Franciaországba. Az elsők között kezdett vele zazent gyakorolni, és a fordítója lett. Deshimaru mester szanghájának egyik legjelentősebb alakja, akit sokan Deshimaru két legnagyobb tanítványa közé sorolnak.
1984-ben, Kosen Thibaut-val és Yuno Rech-hel együtt megkapta a Dharma-átadás pecsétjét Renpo Niwa zendzsitől, a japán Eiheidzsi templom későbbi elöljárójától. A mestere halála utáni években, 1982 és 1990 között karizmatikus egyéniségével és rendkívüli energiájával tartotta össze a Deshimaru szanghát Franciaországban.
1990-ben visszatért Budapestre, hogy a Dunába szórja két hónappal korábban elhunyt édesapja hamvait, majd megállás nélkül végigvezette az utat Budapesttől Párizsig, ahol tizenhárom nappal később, 1990. június 8-án ő is meghalt.

Vissza kívánt térni szülőhazájába, hogy létrehozzon egy dojot, vagyis az Út gyakorlásának helyét, és elhozza a keszát, a Buddha ruháját és a zazen gyakorlását. Korai halála azonban megakadályozta e terv megvalósításában, ezért első tanítványát, Myoken szerzetest (Yvon Bec) küldte el Magyarországra és Kelet-Európába, aki megalapította a Zeisler Alapítványt és a Mokusó Zen Házat, mely spirituális alapítójáról kapta a nevét.
A zen legtisztább gyakorlását zazennek, shikantazzának, csak-ülésnek nevezik. De azt is mondják: mokusó zen vagy csendes megvilágosodás zen. A mokusho zent azért tekintik a legmagasabb rendűnek, mert cél nélküli. Olyan szintű bölcsességet kapunk, amit nem lehet felmérni. Egyáltalán nem lehet kategóriákat alkotni róla. És pontosan ez a név az, amit Deshimaru mester a tanítványának, Zeisler Istvánnak adott, amikor szerzetessé avatta: Szenku Mokusó, az Üresség Bölcse, Csendes Megvilágosodás.

A Hoboji templomban, a Pilis hegységben minden év júniusában nagy, tíz napos sesshinre kerül sor Zeisler mester emlékére: ez a Mokusho-sesshin. A halálának évfordulóján tartott zazen éjszakán, hetedikéről nyolcadikára virradó éjjel hagyományosan elrecitáljuk a Mokusókát, A csendes megvilágosodás énekét, melyet Wanshi mester (Wanshi Szokaku, Hongzhi Zhengjue) írt.