Pető-Tóth Károly: Haiku(k)
Egy meditáló:
Lusta lustigkeitre is.
Moszkítók dosztig.
Ül és meditál.
Vérén hízott szúnyogok
szerint is áll a bál.
Moszkítóháló
nem kell meditálónak.
De mily távol vagy.
Nem gondolkodik.
Elméje elmélyed, de
elmúlást lel csak.
Pszt, a moszkítók
piszkítják véremmel a
saját magukét.
Például ülök,
állok, vagy fekszem. Labda
van a kereszten?
Mindenhol kövér
moszkítók. Magam alá
piszkítok. Nővér!